Kedves Olvasó !

Ez a honlap a magyar lovaskultúra fejlődése érdekében jött létre. Nemcsak hagyományőrző, a  múltat nem utánozni, hanem művelni szeretné. Örökségünket, azt ami csakis a miénk, nem akkor tartjuk meg igazán, ha vitrinbe tesszük, hanem akkor, ha a jelenkor körülményei közt használjuk belőle, mindazt, amit lehet és érdemes. Lovas kultúránk múltjának minél teljesebb megismerése és minél hitelesebb megjelenítése mellett célunk a továbbvitel, a kor viszonyaihoz illeszkedő fejlődés.  

 >>tovább...

 Kirgíziába készülünk

Lovas néprajzi kirándulásra készülünk Kirgíziába.

 >> Részletek...

Újdonságok:

Nyeregszemle 2012 (2012-05-20)

A lovak boldogsága (2012-05-17)

Mert ne gondoljuk, hogy a lovunk ne keresné és fogná föl a dolgok értelmét.

Egy kiállítás képei (2012-05-03)

Tessék megnézni ezeket a kerengő, táncot járó, szerelmet idéző  lovakat

Egy adalék a nyelv kérdéséhez

A nyelv közvetítette gondolataink az ösztönök elé állnak (2012-05-01) 

Bővült a madártárlat (Bubos pacsirta)

(2012-05-01)

Hírek, programok

(2012-04-27)

Egy régi film a régi Hortobágyról

(2012-04-22)

Állatkerti mutogató

NapLó 2012-040-09

Miért keresi a ló a zablát?

 (2012-03-30)

Túraútvonalaink Google térképen

(2012-03-25.)

A jó nyereg (2012-03-18)

Kócsag és lovak (2012-03-10)

A lovak gyanakodva méregették a rétjükön megjelent idegent.

Indiai lovas kultúra (2012-03-08)

Heti ajánlatunk régebbi cikkeinkből:

Tájak, lovas terepek

 

A zabla használatáról

 

A lovak nyelve

Az indián, a beduin, a cserkesz, a cowboy, meg akármely táj és faj lóra kapott fia, lehet az művész a nyeregben, olyan, mint a csikós, nem vagyok én azokra féltékeny; a csikósnak nem a testi inklinációja az, ami engem elragad; a csikós a lelkével éppen úgy a lóhoz szövődött, mint a tagjaival;  a csikósnak hite, boldogsága a lópásztorság;  a csikós nem vadász, nem harcos, nem rabló; a csikós a ló kedvéért lovas, az úttalan szabad föld szerelméért adta magát a legeltetés mellé rabságba; ez a megjuhádzott nomád ezer és ki tudná még hány ezer esztendő sugalmát, álmát hordozza, s bízza szótalan csókjára, melyből új kis csikós születik majd a Hortobágyra.

Szép Ernő Hortobágy (1930)