Magyar Lovaskultúra - Vendégkönyv

Küldte:
Név: Topolánszky Nóra
E-mail: Kontakt

Bejegyzés:

Privát bejegyzés. Megtekintéshez kattints ide!

Hozzáadva: Január 4, 2018

Küldte:
Név: Gulyás László
Honnan?: Kiskunfélegyháza
E-mail: Kontakt

Bejegyzés:
Tisztelt Uram!

Szívesen olvasom írásait, ám szívesebben olvasnám, ha nem ilyen sötét lenne a háttér. Könnyebb lenne, talán másoknak is.
Tisztelettel: Egy már nem olyan jól látó lovas ember.

Admin reply: Kedves Gulyás László!
Örülök, hogy tetszenek az írások. Valóban nem a legszerencsésebb a színösszeállítás, de a több mint 300 elkészült oldat áttervezni sajnos óriási munka. Kétféle stílust kezelni meg technikailag bonyodalmas. Majd valamit kitalálok.

Hozzáadva: December 9, 2016

Küldte:
Név: #########
Honnan?: Budapest
E-mail: Kontakt

Bejegyzés:
Tisztelt Uram!

Felelős szerkesztőként jegyzem a LOVASKULTÚRA című negyedéves folyóiratot, melyet a 2012-ben alakult Magyar Lovaskultúra Társaság ad ki. Az MLT székhelye Nyíregyházán van, elnöke Pócsik Gábor. A lapot Dobozy László alapította.

Kérem adjon egy postacímet, hogy a lap első számát megküldhessem Önnek.

Tisztelettel,
##### ####

#############

Admin reply: Köszönöm a megtisztelő megkeresést és fölajánlást.
A címet e-mailben megküldöm

Hozzáadva: Március 10, 2014

Küldte:
Név: Kincses Gy
E-mail: Kontakt

Bejegyzés:
Kedves Gyuri,
Nézem, olvasom, és erősödik bennem az érzés, ami részint a demográfiai kutatásaim, részint a tibeti élményeim konzekvenciái.
A technológiai fejlődés miatti életminőség-javulás, ehhez kapcsolt individualizmus sem társadalmilag, sem ökológiai okokból nem fenntartható. Valahol a kisközösségekre, ezek élményeire alapozott életminőség az, ami tartósan reális, és ennek az alapja a család. de nem izoláltan, hanem átlátható méretű kisközösségekre alapozva. E fölé persze kell nemzet, kell kollektív tudat, de ha a nemzet egyedekből, és nem kisközösségekből áll, nem életképes tartósan.
Tudod, a vacak az, hogy nem lehet elmondani az embereknek (nincs fülük rá), hogy ez az életmód - ahogy lovas barátaitok élnek - még 10-20.000 évig elketyegne, a mienk meg pár száz év alatt halára van ítélve. A kérdés, hogy mekkora áldozattal lehet ez majd felismerni.

Admin reply: Kedves Gyula!
Azt hiszem egyetértünk. Csak annyit tennék hozzá, hogy elvben nem zárható ki a két életforma közti valamiféle átmenet vagy közös folytatás. Csak ezt még eddig senki sem találta meg. Az eddigi kölcsönhatások inkább csak romboltak - de erről még írunk.
(A fenti megjegyzés ehhez az oldalhoz kapcsolódik:
Kirgiz emberek - http://www.magyar-lovaskultura.hu/kirgiz/emberek.htm)

Hozzáadva: Június 24, 2012

Küldte:
Név: Papp György - Karahun
Honnan?: Meszlen
E-mail: Kontakt

Bejegyzés:
Köszönöm, szép és érdekes, amiről beszámolsz.

Mondtam én már régebben is, hogy "csak" unokatestvérek. És ezzel Péter is
egyetért, még ha ő nevét származásával összevéve - akár testvérként is
beszélhetne róluk. Merthogy ő született kun-kipcsak-kazak.

A westernt nem keverném bele, azazhogy, ha igen, akkor nem egészen így.
Pontos adatok vannak arról, hogy hány füredi nyerges szolgált a
függetlenségi háborúban, és hány ezer magyar nyereg készült akkoriban
Amerikában. Akkor most mi is a western? - Talán inkább Eastern, nem?

És ami még nem felejthető: az a kártevés, ami a kazak-kirgíz-mongol
kulturának az elmúlt 100 évben "elvtársilag" kijutott. Ezért
találkozhattál esetenként meglepően szegényes megoldásokkal... Csoda, hogy ennyire megőrízhették kulturájukat.

Admin reply: Köszönjük a hozzászólást.
(A vonatkozó oldal: http://magyar-lovaskultura.hu/kirgiz/nyereg.htm)

Hozzáadva: Június 8, 2012

Küldte:
Név: Gyula
Honnan?: Szlovákia
E-mail: Kontakt

Bejegyzés:

Privát bejegyzés. Megtekintéshez kattints ide!

Hozzáadva: Április 26, 2012

Küldte:
Név: Surjánné Tóth Margit
Honnan?: Budapest
E-mail: Kontakt

Bejegyzés:
Jó az írás, a végső következtetésben igazad van. Meglehet, hogy Széchenyi idejében már nem volt jelentős a magyar ló tenyésztése. Sajnos nem tudjuk milyen volt virágkorában, de ezidőben már biztosan hanyatLÓban volt. Az, hogy Széchenyit nem vonzották a magyar lovak lehet azért is, mert ő már az angol típusú lóversenyzést ismerte csak, ahhoz pedig valóban jobbak az angol telivérek. Majdnem biztos, hogy a magyar lovak tenyésztésének hanyatlása a török időkben kezdődött, majd a Habsburg uralom alatt "teljesedett ki". Tehát Széchenyit vaLÓban nem érheti vád a magyar lovak tenyésztésével kapcsolatban. Milyen is ez a "magyar" ló? Ismersz ezzel kapcsolatban irodalmat. Jó lenne egyszer Eördögh István kutatásait is megismerni, és nem utolsósorban a kunfakót, a vele való kisérleteket is valahogy bemutatni.
Margit

Admin reply: A vonatkozó írás: http://magyar-lovaskultura.hu/pages/olvasonaplo/szechenyi_lovakrol.htm

Hozzáadva: Augusztus 4, 2011

Küldte:
Név: Surján György
Honnan?: Budapest

Bejegyzés:
Kedves Barna!
Köszönjük az észrevételt, és fölvesszük a feldolgozandó anyagok közé a Sárga rózsát!

Hozzáadva: Április 26, 2011

Küldte:
Név: Ádám Barna
Honnan?: Ostoros

Bejegyzés:
Gyurka!
Azt hiszem a témához illik és egyébként is kiváló olvasmány Jókaitól a Sárga rózsa. Van benne néhány utalás a lóval való kommunikációra.
Barátsággal.
Barna

Hozzáadva: Április 26, 2011

Küldte:
Név: Surján György
Honnan?: Budapest

Bejegyzés:
Kedves Barátaink, kedves Látogatónk!

A Magyar Lovas Kultúra honlap egy vendégkönyvvel is gazdagodott. Szívesen várunk észrevételeket, dícséretet és kritikát is honlapunk tartalmához.
Levelező listánk tagjai számára elsősorban továbbra is a lista használatát javasoljuk, de természetesen a Vendégkönyv számukra is nyitva áll - főleg ha szélesebb közönségnek szánt mondanivalójuk van.
A rosszindulatú, másokat sértő, trágár, nem ide tartozó vagy jogszabályba ütköző bejegyzéseket, valamint a pártpolitikai tartalmú megnyilvánulásokat töröljük.

Hozzáadva: Január 9, 2011