Magyar Lovaskultúra


2012-06-08

Beszámoló Kirgizisztánba tett látogatásunkról

 

 

 

 

2012 május 27. és június 5. között nyolc főből álló társaságunk Kirgízia lovas kultúrájával ismerkedett. A képek, filmfelvételek földolgozása még sok időt vesz igénybe, de mindent megteszünk, hogy élményeinket minél tökéletesebben megosszuk olvasóinkkal. Faluról falura, házról házra jártuk be az ország egy kicsiny, de figyelemre méltó részét. Utazási irodák helyett vezetőnk, Vidák István Kecskeméten élő textilművész  személyes kapcsolatai teremtették meg számunkra a föltételeket, kézműves családok napi élete pergett a szemünk előtt.

István 10 éve kutat rendszeresen ebben a szép természeti adottságokkal rendelkező országban, és már nagyon sok népművészt, mestert hívott meg Magyarországra. Főleg őket kerestük fel ezen az utazáson

Na és természetesen a kirgíz lovakról és lovaglásról is közvetlen benyomást szereztünk.

 

Élményeink, tapasztalataink feldolgozása bizony sok időt vesz igénybe. Beszámolóinkat folyamatosan töltjük föl.

 

 

>> Milyen a kirgíz nyereg?

 

>> Boz üj, a szürke ház, avagy ami a jurtáról kiderült

 

>> Lovak és lovaglás - kirgiz módra

 

>> Kirgiz emberek

 

>>Video összeállításunk:  Magyar lovasok Kirgizisztánban

 

>>Lovas eszközök

Az utazás résztvevői:

 

Vidák István

Sághy Erzsébet

Sugár Edit

Sugár László

Springinzeisz János

Surján Margit

Surján Kinga

Surján György

 

 

Kezdőlap > Írások > Kirgizisztán

2012-06-15

Egy tömör összefoglaló:

 

"A lovakkal keményen bánnak, de nem durvák, és feleslegesen nem gyötrik őket. A lovaglási stílusuk egyénenként változó, vezetőnk hihetetlenül finoman bánt a lovával, én is egy olyan lovat kaptam, hogy az első pillanattól az volt az érzésem, mintha mindig is ezen a kis szürke lovon lovagoltam volna. Minden finom jelre nagyon érzékenyen reagált, teljes volt az összhang. Érdekes volt látni, hogy a kis csikók az ún. csikóálláson naphosszat lekötve békésen álldogálnak, és, ha az egyik megmozdul, mindnek mozdulnia kell. Megszokják egymást, és a lekötést. Egy nap, ha jól láttam csak max két alkalommal szophattak, a kancák pedig nem messze tőlük béklyózva legelésztek. Ez úgy néz ki, hogy a két mellső lábuk nyolcas alakban kötéllel összekötve, de ezzel együtt is kissé komikusan ugrándozva, de szabadon legelésznek, és nem szaladnak el a nagyvilágba. Délben az asszony palackban köveket rázva a kiscsikók mellett, odahívta a kancákat, és szépen sorban óvatosan, nagyon finom mozdulatokkal mindet megfejte. Minden kancától csak 1-2 deciliter tejet fejt le, és a 3-4 kanca csapattól (1 csapat 7-8 kancát jelentett) több vödörnyi tejet fejt így le. Ebből készítik a kumiszt, vagy kumuz, ahogy ők mondták. Fahordóban erjesztik, kevergetik, azt sajnos nem láttam, pontosan hogy készítik. Az ital olyan, mint a kissé megsavanyodott, híg tej, nekem ízlett, de nem mertem sokat inni, mert hasmenéstől féltem. Amúgy semmi bajunk nem lett a számunkra szokatlan ételektől, sőt.......    Volt még egy számomra nagyon ízletes tejtermék, ez az ajram. Hasonlít a joghurtra, nagyon finom, hidegen kínálják, és vagy naturban, vagy a szintén mindenütt kínált eper és meggy dzsemmel összekevertem. Mennyei étel, modhatom. Reggelente tejbe darát, rizst, vagy valami pelyhet (zab, búza) adtak, ízesítés nélkül. Kedvedre ízesíthetted dzsemmekkel. Ez is nagyon finom volt. Lepény-szerű lapos, kerek kenyeret kínáltak mindenhez, és ilyet a piacokon is mindenütt lehetett kapni. Ez is nagyon finom volt. Vékony tésztába főzött zöldség, metélő fokhagyma. Számomra ez is újdonság volt, és szintén nagyon ízlett. Az oroszok hozták szokásba nagyon ízletes borscs levest, ez káposzta, krumpli, zöldségek, és jó esetben bárányhús összefőzve, kicsit savanykásan... Isteni! Mindenhez teát kínálnak kis fületlen csészécskébe, és folyamatosan töltögetik, külön kell szólnod, ha nem kérsz, egyébként mindig újra töltik a csészédet. A nők szüntelenül figyelik a vendégeket, és folyamatosan kiszolgálnak. Szépen, kedvesen alázatosan. Egy pillanatra nem lankad a figyelmük. A lánygyerek elmegy a háztól, a fiú hoz lányt a házhoz. Ez mindenütt így van. Az új asszony átveszi a háztartást, ő a lelke a családnak, az anya/anyós irányít. Ahol megfordultunk mindenütt szép, harmonikus, és nagyon békés családokat láttunk. Általában véve is nagyon békés, igazából szabad nép a kirgiz.

 

Margit

Kirgiz szavak:

(amiket itt-ott összeszedtünk. A nyelvhelyességért és pontosságért nem vállalunk felelőséget, a kirgiz hangzók magyar betűkkel való leírása pedig  jószerével lehetetlen feladat)

 

arpa = árpa

mak = mák

sirdak = nemez szőnyeg

türdük = izzasztó, nyeregalátét

balbal = a kunbabára emlékeztető kőszobor neve

tündük = a boz üj (jurta, nemezsátor) tetején levő nyílás, illetve annak faváza. A tündér, tündököl szóval lehet rokon

bicsak = bicska

esek = szamár

at = ló

ükök = (málhás ) láda

kaj = bárány, birka ?

kocskor = kos

dzsá = íj

akszakal = fehér szakál, tiszteletre méltó öregember

dzsá = íj

 

Két további képekkel illusztrált írásunk a Lovas Nemzet 2012 augusztusi és szeptemberi számában jelent meg, amelyben a kirgíz lovas hagyomány és a természetes lovaglás közti kapcsolatot, illetve a lovas- és lópásztorkodás máig élő gyakorlatát mutatjuk be.