Magyar Lovaskultúra


2013-06-14

Linda Tellington és a magyarok

Nemrégiben egy könyv birtokosa lettem, amely Magyarországon valószínűleg mindig is ritkaságnak fog számítani. A címe: Strike a Long Trot - Legendary Horsewoman Linda Tellington-Jones. Linda Tellington-Jonesról, a legendás lovas asszonyról szól, a főcímet talán így lehetne fordítani: Csapjunk egy hosszú ügetést.

A szerző, Shannon Weil egyike Linda Tellington számos tanítványának. Merthogy a Tellington házaspár (Linda és Wenworth) hozta létre a Pacific Coast Equestrian Research Farm-ot, ami nem is annyira kutató műhely volt - mint neve után gondolhatnánk - hanem komoly lovas iskola, ahol nemcsak megtanulhattak lovagolni a növendékek, hanem mély, életre szóló élményekben részesültek. Annyira, hogy egyikük jó négy évtizeddel később hatalmas munkával összegyűjtve emlékeket és fényképeket, fontosnak találta megírni az iskola és Linda Tellington életének történetét.

Az adatokkal teletűzdelt könyv a magyar közönség számára csaknem teljesen érdektelen lenne, sőt Amerikában is valószínűleg azoknak érdekes elsősorban akik ismerik a könyvben szereplő rengeteg lovast. Érdektelen lenne, ha nem lennének olyan magyar vonatkozásai, amelyek figyelmet érdemelnek.

Mert ki hinné, hogy Linda Tellington, aki a lovasképzés mellett az amerika távlovas versenyek karakteres figurája is volt, jobbára magyar lovakon teljesített százmérföldes versenyeket.

A könyv egyik fejezetének címe: The Glorious Hungarian Horses - A dicsőséges magyar lovak. Miféle magyar lovak voltak ezek, és hogyan kerültek Amerikába?

A történet ahhoz a két nemes magyar asszonyhoz kötődik, akikről a Lovas Nemzet 2013 áprilisi számában "Aki megszolgálta a szerencséjét" című írásunkban hírt adtunk. Gyürky Judit és Bessenyei Margit egészen a második világháború pusztításai elől menekítettek ki néhány magyar lovat, megalakították az amerikai HUngarian Warmblood Association nevű lótenyésztő szövetséget (ma Hungarian Horse Association of America).

Bár sikeresen tenyésztették tovább a lovakat, nehezen tudták népszerűsíteni őket, hiszen Amerikában igen kevesen hallottak Nóniuszról, Gidránról vagy kisbéri félvérről. Ahhoz, hogy ismertté tehessék a magyar lovakat Amerikában, verseny eredmények kellettek, s ezért keresték meg Linda Tellingtont. Linda lelkesen edzette és indította versenyekre a magyar lovakat, s épp a távlovas versenyeken az egykor katonai célra tenyésztett magyar lovak csakugyan jó eredményeket értek el.

Shannon Weil könyve - és minden egyéb elérhető forrás szerint ezeket a lovakat jó volt lovagolni, kitartónak, megbízhatónak és - talán szabad így fogalmazni - lélekkel teli lovaknak ismerték őket. Bessenyei Margit maga is végigkűzdötte a Tevis Cup nevű egy nap, száz mérföldes távlovas versenyt, amely nehéz terepen, kemény időjárási viszonyok közt zajlott.

Linda Tellington nevét a magyar természetes lovasok közül talán sokan ismerik, bár módszere nem terjedt el nálunk, s nem is lehet túl sokat tudni róla. Írásunk sem erről szól, hanem életének különös magyar vonatkozásairól.

Sigray-Bessenyei Margit grófnő csikósruhában. A felvétel helye ismeretlen.

Legalábbis erről tanúskodik az alábbi kép, amiről azt hihetnénk, hogy a grófnőt fogfájás gyötörte, pedig az elgyötört arc csak a hőségnek szólt.

2013-06-15

A Tellington iskola

 

Hogy milyen lehetett a Tellington lovas iskola, azt persze még a gazdag leírásokból is nehéz elképzelni. Valószínű, hogy  a maga korában sok szempontból forradalmian újnak számíthatott az amerikai lovas világban Wentworth mérnök és katonaember volt, Linda viszont csupa érzés és empátia lehetett. A könyv szerzője érzhetően a mai napig rajong érte. A képzés viszont igen sokoldalú volt, hiszen a lovagláson kívül kiterjedt a ló anatómai, élettani ismeretére, táplálásának, gondozásának elméletére. A tudásról pedig elméleti és gyakorlati vizsgán kellett számot adni. A könyv végén a függelékben megtaláljuk a pre-silver és silver vizsga anyagát, az elméleti kérdéseket és a lovaglási feladatokat. Ebben 33 pontban van leírva a  lovon való helyes ülés a "balanced seat position", ebből a vizsgázónak legalább huszonhatot föl is kellett sorolnia. Hát ez erősen magán viseli a mérnök-katona gondolkodást. Linda lókiképzési módszerei, vagy a széttárt karokkal, elengedett szárral történő ugratás egy másik szemlélet előszelét jelzi, ami ma már általános, az 1960-as években még meglehetősen újszerű lehetett.    

Kezdőlap > Írások >Tellington és a magyarok