Magyar Lovaskultúra


A  jobb oldali kép a XIII században épült cserkúti (Baranya megye) Keresztelő Szent János templomban található. Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja – igen különös módon. A sárkány ugyanis nem látható. Arra csupán a ló pikkelyes bőre, meg talán a körmös patája (vagy patkója?) utal. Lehetne mindez csupán a művészi tömörítés (vagy a helyhiány) sajátos megoldása. Csakhogy a látszólag békés tekintetű, körmös patájú paripa tiprásra kész mellső lábai mégiscsak elgondolkodtatóak. S ehhez egy másik élményünk szorosan kapcsolódik. Másnap ugyanis megtekintettük a pécsváradi vármúzeumot is. A kapu alatt a gerendák illesztési módjait bemutató komplett kis kiállítás fogadott bennünket. Mint kiderül, a vármúzeum őre eredeti mesterségére nézve ács, aki most egy ácsmúzeum alapításán fáradozik. A múzeum szerelmeseként azonban egy könyvtárra való történelmi tanulmányt olvasott a vár históriájával kapcsolatban, s az ott látható tárgyak, építmények és freskók alapján körültekintő gondolkodásra valló módon kritika alá is vette őket. Hogyne kerültek volna szóba a lovak, s a lovas katonák. Valahol olvasta, hogy a honfoglaló magyarok lovai gazdájukkal együtt maguk is harcoltak a csatákban, ahogy lehetett, rúgva, harapva az ellenséget. Megállt bennem az ütő. Nem azért, mert a dolog erősen legendaszerű, s a lovakról szóló mai etológiai ismereteink – finoman szólva – mérsékelten támasztják alá a legendát. Hanem azért , mert ilyesmit én eddig kizárólag Gyürky Judit könyvében, a Mark of Cloverben olvastam, a honfoglaló magyarok lóhere-jegyes lovairól – persze ott is erősen legendaszerű környezetben. Sajnos hiába faggattam ácsmesterünket, sehogy nem tudott visszaemlékezni, hol is olvasott ő ilyesmit a honfoglaló magyarok lovairól.

Ott tartunk tehát, hogy a honfoglaló magyarok lovai, ha kellett maguk is sárkánnyá változtak, s a cserkúti festő tán épp ilyen lovat adott Szent György alá.

Hogy ismerhette-e az ismeretlen festő a lóhere jegyes honfoglaló lovak legendáját, s hogy mindebből mi lehet az igazság – aligha fogjuk valaha megtudni. De azért minden föllelhető nyomot érdemes volna összeszedni. Aki tehát ismer bármilyen történelmi írást, emléket vagy hagyományt a honfoglaló magyarok harcos lovairól, kérem ossza meg velünk, s olvasóinkkal (pl. a vendégkönyvbe történő bejegyzés útján)

2015-06-23

 

Szent György, a lova és a sárkány

A cserkúti árpád-kori temlom

(Baranya megye)

Kezdőlap > Írások >Szent György, a lova és a sárkány