Magyar Lovaskultúra


2014-12-19 

Surján Kinga

Old Shatterhand- John Xantus de Vesey



„Old Shatterhand alakját Karl May a magyar Xántus Jánosról mintázta (a levél, amelyben ehhez Xántus engedélyét kéri, ma is megtekinthető a Karl May Múzeumban (Drezda– Radebeul, Németország)”


„(Egyes, dokumentumokkal alá nem támasztható állítások szerint Shatterhand alakját a magyar etnológus Xántus Jánosról mintázta.)”


Így indul és így végződik kutatásom Xantus Jánosról. Mindkét idézet Wikipédia szócikk, az első Old Shatterhandról szól, a második viszont Karl May-ról, a Winnetou regények szerzőjéről.

Még egy idézetet szeretnék beilleszteni, ami elindított ezen a nyomon, ami miatt elkezdtem keresgélni, ki is ez a Xantus (vagy Xántus) János.


„János rengeteget tanult az ornitológiával, lóidomítással, állatvédelemmel foglalkozó Balassától.
A szabadságharc bukása után Xántus tüzér főhadnagy emigrációra kényszerült, s 1852-ben Amerikába hajózott. Lóháton bebarangolta a vadnyugatot. May Károly róla mintázta meg Old Shatterhand regény-hősét. Egyetemi oktatóként, etnográfusként fennen hirdeti Balassa eszmeiségét, a természetes lovaglást, az erőszakmentes lókiképzést.
(ifj. Eördögh Ignácz együtt dolgozott Xantussal, s mindketten nagy "lóbolondok", s utazók voltak. Xantus tanítása volt, hogy nem betörni, hanem tanítani kell a lovat, említvén Balassa kísérletezéseit. Ez a tanítás szállóigévé vált a családban, mivel az akkori amerikai lóidomítás még nagyon más volt. Ez az időszak nemcsak a polgárháborúról, hanem a nagy marhacsordák tereléséről is ismert, ahol nem a ló volt a fontos. Old Shatterhand az indiánoknál látott lóidomítással is találkozott, s valószínű, hogy a legnagyobb "suttogó"-ként vonult volna be a történelembe, ha gigantikus növény- és állattani gyűjteménye nem tette volna világhírűvé.”


Ez az idézet honlapunk, Magyar suttogók című cikkéből származik. Egyik este akadtam rá a honlapot bogarászva és – minthogy Old Shatterhandnek és Winnetounak egyaránt nagy szerepe volt abban, hogy a lovaknál kötöttem ki- elkezdtem utána járni a dolognak.

Első gondolatom, hogy szégyen-gyalázat, de nem hallottam még ezidáig Xantus Jánosról, pedig munkássága igencsak kiterjedt volt. Olvasgatás közben eredetileg arra próbáltam valami bizonyítékot lelni, ami Eördögh András jóvoltából olvasható a honlapon, azaz, hogy Balassa-tanítvány volt. Sajnos egyáltalán semmi erre utaló mondatfoszlányt sem sikerült felfedeznem, bár az is igaz, hogy a cikkben olvasható, Xantus Jánosról szóló egyéb adatok helytállónak bizonyultak.


Ha időm és energiám engedné, szívesen utazgatnék, Drezdába az Old Shatterhand villába, Győrbe, a Xantus János múzeumba, Xantus Gábort felkeresném, aki feltehetőleg Xantus János leszármazottja, erdélyi rendező, és készített (családjával együtt) 2006-ban egy dokumentumfilmet „Magyar volt-e Old Shatterhand?” címmel.

Sajnos ezt a filmet sem lehet interneten megtalálni, és nem hiszem, hogy tévében, moziban valaha is újrajátszanák. Kár.

Aztán elmennék még Szegedre a Somogyi Károly Városi és Megyei könyvtárba, ahol- állítólag- fellelhetők még Xantus János könyvei, lapok, levelek, amiket ő írt.


De- mivel erre sajnos nincs időm, legalábbis most nincs- kénytelen vagyok internetes forrásokra támaszkodni.



 

Ki is volt Old Shatterhand?

Karl May német író fiktív főhőse, világjáró német író és utazó. Először házi tanítóként tevékenykedett, majd a vasúti földmérő hivatal alkalmazta. Földmérés, prérijárás közben találkozott Winnetouval és az apacs indiánokkal, akik-néhány nézeteltérés után- törzsfővé választották. A hivatalt ekkor erkölcsi okokból otthagyta és megkezdődtek prérijáró kalandjai.

Old Shatterhand az író alteregójaként, saját szavaival meséli el a történeteket, egyesszám első személyben. Kalandjai az ezernyolcszázas évek végén játszódtak.

Magyar lovas szempontból annyi érdekessége még van a dolgoknak, hogy egy mondatfoszlányból kiderül még a könyv elején, hogy egy magyar csődörön tanult lovagolni (azaz egy magyar csődört kellett „betörnie”, azáltal tanult meg lovagolni).


Ki volt Xantus János?

Hát erre azt hiszem sokkal nehezebb választ adni.

A világtörténelem egyik legszínesebb alakja lehetett. Jogot tanult, tüzér hadnagy és huszár főhadnagy volt a szabadságharcban, fogoly itthon. Házitanítóként, matrózként, csatorna tisztítóként dolgozott, földmérő volt az épülő vasútnál, önkéntes katonaként (Vessey néven) szolgált Amerikában. Kutatott, az USA mexikói konzuljaként szerepelt, ezután a Budapesti Állatkert igazgatójának választották meg.

Erdélyben született 1825-ben, Csokonyán.


Az eddigiekből már lehet sejteni, hogy hogyan is kapcsolódnak egymáshoz a dolgok.

Eredetileg bizonyos Franz Remmel író vetette fel, hogy John Xantus de Vesey (ahogy külföldön ismerik) szolgálhatott a híres Old Shatterhand karakter alapjául.

Aztán készült a Xantus testvérek filmje, amiben több oldalról vizsgálják a kérdést.

A filmnek központi kérdése az ún. Henry- karabély. A Winnetuou könyvekben egy bizonyos „Henry” nevezetű fegyverkészítőtől kapja Old Shatterhand mindkét puskáját, a Medveölőt, illetve a másik fegyvert-egy egyedi, újratöltés nélkül hússzor kilőhető puskát.

A Henry műhely- mint a fegyverszakértőknek ez biztos ismeretes, nekem eredetileg nem volt az- Xantus idejében már működött, de még nem gyártott rövidített csövű puskát, maximum megrendelésre. A Győri múzeumban- a Wikipédia szerint- ma is fellelhető egy prototípus előtti Henry puska, agyán John Xantus neve olvasható. Minden lehetőség meg volt rá, hogy Xántus valóban ismerte a híres Henry-t és kaphatott is tőle, még a piacra dobás előtt egy puskát, hogy megrendelésre vagy ajándékba, azt már nem tudom...


Több érdekes hasonlóságot találhatunk még, például a munka a vasútnál, ami Xantus János amerikai pályafutásának kezdete, és érdekes módon, Old Shatterhandé is. Elgondolkoztató még az is, hogy a Winnetou könyvekben Old Shatterhand kalandjai során különösebbnél különösebb figurákkal találkozik, akik kísértetiesen emlékeztetnek Xantus János leveleiben, illetve naplójában jellemzett útitársakra.


Bizonyítékot egyelőre nem találtam, hogy tényleg igazak-e ezek a feltevések. Kétségtelen, hogy Xantus nemzetközileg ismert karakter volt, könyvei, levelezései bárkinek hozzáférhetőek még ma is, sőt állítólag előadásokat is tartott Európa szerte.



Az egész kérdésben tulajdonképpen számomra csak az a humoros, hogy Old Shatterhand német származású, szívével, lelkével patrióta. Kis túlzással minden második mondatban emlékezeti az olvasót a német nemzet tökéletességére.



Xantusról mindenesetre illet volna egy középiskolai biológia óra keretén belül tanulni. Azt hiszem az ő élete Karl May művészi tolmácsolása nélkül is izgalmas olvasmány. Wikipédia szócikket soha ennyire még nem élveztem, azt hiszem... Szívesen olvasnám az ő saját beszámolóit is. Csodálatos ember lehetett, akiről többet, többször kellene hallani. Akinek- azt hiszem- igenis meg kellene adni az elismerést, hogy az élete inspirált egy Európa-és talán világ- szerte ismert karaktert. Hiszen mi többet mondhat el valaki magáról, minthogy az élete inspirált másokat... Hogy művészileg vagy akár a munkájában, az szerintem már nem is olyan nagy különbség.

Azért jó lenne további dokumentumokat találni, esetleg egy olyat, ami utalhat az ő lovas tevékenységére.

Írtunk a drezdai múzeum igazgatójának, érdeklődtünk, hogy létezik-e engedélykérő levél (amelyben Karl May megkéri Xantus Jánost, hogy felhasználhatja- e a személyét Old Shatterhand karakterének alapjául...) Egyelőre nem kaptunk választ.


Gyerekkoromban boldog birtokosai voltunk egy eredeti, hat kis kötetbe kötött, világháború előtti  Winnetou kiadásnak, mert akkoriban a múlt század hatvanas éveiben csak "az ifjúság számára átdolgozva" lehetett kapni.  Erre okot adhatott, hogy az eredeti regény szerint Winteou  keresztény hitre tér, ami az akkori marxista ideológusokat nyilván bosszantotta.  

 Okot adhatott az is, hogy a német felsőbbrendűségi tudat átsugárzik az egész művön, s az "übermensch" szó akkor már elég rosszul csengett. De mi akkor gyerekfejjel ez utóbbit egyáltalán nem vettünk észre.  Amikor felnőttként újra kézbe vettem, akkor már erősen zavart.

Ennek fényében különös az, aminek Kinga lányom az  jobb oldali hasábban olvasható cikkben megpróbál utána járni: Igaz-e, hogy a legendás Old Shatterhand alakjához egy magyar ember, Xantus János  szolgált mintaként? 

 

Old Shatterhand

Oscar Herrfruth illusztrációja 1897

Forrás: Wikipedia 

Xantus János

portréja a Vasárnapi Újság 1862 február 9-i számából

Forrás: Wikipedia

A fenti két kép érdekes módon hasonlít egymásra. Hogy jobban szembetűnjön, a Xantus képet függőleges tengelyen tükrözve és a két arcképet kivágva a képekből, egymás mellé tettem őket.

Persze ez sem bizonyít semmit, de azért érdekes.

Kezdőlap > Írások >Old Shatterhand és Xantus János