Magyar Lovaskultúra


2013-12-28

Érzés - lépésben

 

 

Több, mint tíz éve lovagolok rendszeresen. Igaz, közel öt éve jóformán oktató nélkül. Mégis ezalatt az idő alatt számos oktatóval hozott össze a sors. Ezek közül egyetlen egy volt, aki megpróbált megtanítani minket arra, hogy megérezzük, mikor melyik lábával lép a ló. A mellső lábak mozgására még csak-csak lehet következtetni a vállak mozgásából, amiből persze legalábbis elméletben ki lehet okoskodni a hátsók mozgását is – mindennek azonban az érzéshez semmi köze nincs. A hamis ügetést ugyan idővel viszonylagos biztonsággal megéreztem, de nem úgy, hogy pontosan tudnám, hogy mozog a ló lába, hanem úgy, hogy megfogalmazhatatlanul kényelmetlenné válik a mozgás. Nagyjából ugyanez mondható a hamis vágtára is.

 

Sajnos az említett egyetlen oktató sem tudta elmondani, hogyan tehetek szert erre a képességre. Úgy gondolta – ebben bizonnyal igaza is van – hogy ha sokat gyakoroljuk, egyszer csak kialakul az érzés. Sajnos azonban nem volt módunk sokat gyakorolni vele, a köztünk lévő fél magyarországnyi távolság miatt.

Mindennek persze a tereplovaglások során nem igen érzi hiányát az ember. Kicsit is finomabb gyakorlatokhoz azonban, mint amilyenek pl. a különböző oldaljárások, szükség volna arra, hogy az ember a megfelelő pillanatban tudjon hatni a ló lábára, s ez csakis az, amikor épp a levegőben van.

Először tehát elméletben kellett tisztáznom magamban, hogy akkor, amikor a ló lépésben halad, és fölemeli mondjuk a bal hátsó lábát, akkor a medencéje balra lefelé billen – hiszen éppen nincs alátámasztása. A csípőnek ez a billegése valamennyire ráterjed a ló egész oldalára. Tehát egy oldal irányú, jobbra-balra történő mozgásra kell figyelnem. Miért a hátsó lábaknak van ebből a szempontból meghatározó jelentősége? Szerintem azért, mert az azonos oldali mellső lábak rögtön követik a hátsókat. Amint a hátsó talajt fog, a mellső emelkedni kezd*. A túloldali hátsó láb csak akkor kezd emelkedni, amikor az innenső mellső már a talajon van. Az átbillenés tehát csak ekkor következik be.

 

Hogyan lehet mindezt megérezni? Kérdezhetnénk azt is, miért olyan nehéz ezt megérezni, hiszen ha az ember alatt jobbra-balra billeg a nyereg, annak jól érezhetőnek kellene lennie. Miután már tudtam, hogy mi az az érzés, amit keresni kell, először az tűnt föl, hogy néha egész határozottan érezni véltem, néha csak fél oldalon, néha egyáltalán.

 

A magyarázat aztán hamar kiderült. Mint annyi mindennek, ennek is az elengedettség a titka – ezúttal főként a lovasé. És mint annyi mindenben, ebben is a nem megfelelő lovas oktatás nehezíti meg az egyébként egyszerű dolgokat. A lovast ugyanis rendesen arra tanítják, hogy szabályosan üljön, és csípőjét előre-hátra billentve („derekát meghúzva” - rémes és érthetetlen kifejezés) kövesse a ló mozgását. Mindez izomfeszüléshez és aktív mozgáshoz szoktatja a lovast. Ez az aktivitás akadályoz meg bennünket abban, hogy érezzük a ló mozgását. Ha ehelyett a minél teljesebb ellazultságot keressük, azonnal megérezzük, mikor billen jobbra illetve balra a derekunk. Meglehet, ez az ellazult állapot eleinte a lábszárak kalimpálásához vezet, ami talán kerülendő. De nem akkora baj, mint a merev ülés, vagy a haszontalan aktív izommunka, ami idővel fárasztóvá, s ezen keresztül szükségszerűen megint csak merevvé teszi a lovaglást. Már csak azért is, mert ez az enyhe himbálás adja azt a ritmust, mi szerint az oldaljárásokhoz szükséges jeleket kell majd adnunk.



A képek a lépés lábsorrendjét mutatják. Álló helyzetből ezuttal a ló a bal hátsó lábával indított. (Legfelső kép) A második képen már látható, hogy amint a bal hátsót leteszi, a bal első emelkedik. A jobb hátsó pedig akkor kezd emelkedni, amikor a bal első talajt fog (4. kép)

Kezdőlap > Írások >A lovasképzés nehézségei:  Érzés - lépésben

2016-06-01

 

* Ez sajnos nem igaz. Erre azonban csak két és fél év múlva jöttem rá. Ha így volna, akkor a lépésben a lónak egyszerre mindig csak egy lába volna a levegőben, és nem lépne, hanem szánalmasan vonszolná magát. A képeken is látszik, hogy néha két, néha három lába érinti a földet. De hogy pontosabban hogy is van ez, arról a A lépésről című cikk szól.