Magyar Lovaskultúra


A kengyel története

 
Annyi bizonyos, hogy a kengyel nem a "művelt nyugat" találmánya.  Az etruszk, görög, római lovas ábrázolásokon nem szerepel, s ahogyan Xenophón ír  a lóraszállás módjáról, abból nyilvánvaló, hogy a kengyel teljesen ismeretlen volt számára.
A kengyel kialakulásának valódi történetét azonban homály fedi. Az interneten található források, mint például az angol  Wikipédia egyik szócikke  szerint Kr. e. 500 ból ismert az első kengyelhez hasonló szerkezet, ami azonban csak a nagylábujj befogadására szolgált.
Kissé érthetetlen és nehezen hihető, hogy egy ilyen aránylag kevéssé használható ötlet szolgált volna a kengyel kialakulásának alapjául. A hivatkozott forrás, Edward J Chamberlin 2007-es kiadású  Horse című  könyve valóban említ egy ilyen kötélből font szerkezetet, azonban a könyvből nem derül ki, hogy ez régészeti leletként, vagy valamilyen rajz, netán leírás formájában maradt ránk. A régészeti lelet kevéssé valószínű, mert a kötelek hamar szétmállanak. Ha mégis arról lenne szó, koránt sem biztos, hogy a kötél hurka  az öregujj begfogadására szolgált, lehet, hogy valami kevéssé maradandó anyagból való kengyel befogadására készítették. Ha rajzról vagy leírásról van szó, az származhatott pontatlan megfigyelésből vagy ábrázolásból - de akár tréfa is lehetett. (Aki nem hisz nekem, készítsen egy ilyen szerkezetet és próbálja ki.)
Az avar sírokban már rendszeres lelet a kengyel, s talán rajtuk keresztül terjedt el használata európában.
Érdekes, hogy noha az ázsiai, kisebb termetű lovakra kengyel nélkül sem lehetett nehéz fölszállni, mégis valahol ázsiában lehetett a kengyel bölcsője. Eszerint az ötlet lényege nem a fölszállás megkönyítése, hanem az ülés biztonságának fokozása lehetett. Ennek viszont ellentmond, hogy találtak féloldalas kengyeleket, amik csak a fölszállást segítik, a lovaglást nem. (Aki már hagyta el ügetés vagy vágta közben az egyik kengyelét, rájöhetett, hogy jobban jár ha ilyenkor a másikból is kibújik. )
 
 
Mit tudunk meg a kengyelről a Néprajzi Lexikonból
 
"A kengyel igen régi találmány; ezt is, mint a nyeregdeszkás nyerget Belső-Ázsiában, valamelyik lovas-nomád nép találta fel, és a népvándorlás során terjedt el mind a Távol-Ketelen, mind Európában, korát nem ismerjük. Kötélből, szíjból, fából és csontból egyaránt készíthettek kengyelt. A hortobágyi pásztorok pl. még a századforduló táján is használtak fakengyelt. – A legrégibb fémkengyel-töredék (az i. sz. 2. sz.-ból) egy hun sírból (Dulga-Ul, K-Mongólia) került elő. – A kengyel igen fontos része a nyeregnek, ez teszi lehetővé a hosszú időn át történő lovaglást, a sebes vágtát, a nyeregből folytatott harcot, vadászatot, a lóról való eredményes nyilazást is. A kengyelt a hunok már biztosan használták, de úgy látszik, hogy nem ők, hanem az avarok terjesztették el Európában."
 
Az általam látott legrégibb kengyel a Kr. u. VI. századra datálható, Kirgíziában a Cholpon-Ata-i Múzeumban található. Lásd a képet a bal oldalon.  Ezek  a kengyelek vasból készültek, és  teljesen megfelelnek  a mai kengyelnek.

A kengyel eredete homályba vész, és vélhetőleg már sose fogjuk tudni kideríteni, ki, hol és mikor használt először ilyen eszközt. Ennek az oka nagyrészt az, hogy a ma - és már rég óta - általánosan elterjedt fémkengyeleken kívül nagyon sok anyagból készülhet - és készült is - kengyel. Bőrből, kötélből, fából, de akár csontból is. Ezek azonban nagyrészt elenyésztek, szétmállottak az idők során. A régészeti leletek közt már nem lelhetők föl. Bele kell talán nyugodnunk, hogy az az ember, aki ezzel a találmánnyal gazdagította az emberiséget, örökre eltűnt az ismeretlenségben.  De amit kitalált, máig használatos.

Kezdőlap > Tárgyi kultúra > A kengyel története

VI. sz-i kengyel és zabla Cholpon-Ata  múzeum

Foto: Springinzeisz János

Ezek a  kengyelek pedig a Jász Múzeum (Jászberény) szkíta - magyar  részén készültek (Cseke Lajos felvételei - a Múzeum engedélyével)

 

Érdemes összehasonlítani őket a Cholpon-atai lelettel. Főként a legrégebbinek látszó (felül) kengyelek mutatnak látványos hasonlóságot.

 

Az ívelt talpú kengyel ebben a kultúr körben általánosan elterjedt. Az általánosan elterjedt nézet szerint ehhez puha talpú csizma tartozott. Ez azonban nem teljesen világos. Az érthető, hogy egy széles, kemény talpú csizma igen könnyen beleszorult volna ezekbe a kenygyelekbe. De ha puha talpú csizmával dugja valaki ilyen kengyelbe a lábát, akkor a saját talpának kellene idomulni a kengyel ívéhez, s ez első hallásra nem tűnik kényelmesnek.

 

Jó lenne kipróbálni.

 

(Köszönet Cseke Lajosnak a képekért és a fölvetet gondolatért)

2013-03-17

Egyes kínai internetes források szerint (már amennyire rossz angolságuk alapján megítélhető, a kengyel föltalálását ők a hunoknak tulajdonítják.