Magyar Lovaskultúra


2015-10-20

Az egykori Nemzeti Lovarda

 

Klösz György fotói a XIX. századból

Az egykori Nemzeti Lovarda épülete (Lövölde és Vívóterem Egylet). A felvétel 1890 után készült.

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.065

Nemzeti Lovarda épülete (lebontották). A felvétel 1880-1890 között készült.

Forrás:Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.015

Az itt látható két felvételt Klösz György készítette, valamikor a XIX. század végén. Az épület homlokzatán jól olvasható a Nemzeti Lovarda felirat, az oromzat fölött a talán kissé szabálytalan iskolaálljban álló lovas szobor.  A képeket Budapest Főváros Levéltára jóvoltából a fortepan.hu tette közzé.

A képaláírásból csak annyi derül ki, hogy az egykori épületet már lebontották, de nem tudjuk meg belőle, hol is állhatott, és mivel foglalkozott az egykori intézmény.

Lévén szó építményről, némi tanakodás után került a "Tárgyi kultúra" rovatban mutatjuk be, de legalább annyira érdekes a létesítmény élete, működése - amiről egyelőre semmi információm nincs.

A mai Nemzeti Lovarda honlapján kutatva a kövektezőket találtam:

"A telep 1956-ban a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá került, mint az Országos Lótenyésztési Felügyelőség Sportistállói. Feladata ezt követően a lovak kiképzése, sport kipróbálása, lovasversenyek rendezése és - leginkább külföldiek részére - bérlovarda üzemeltetése volt. Minthogy a háború után a Nemzeti Múzeum mögötti, Ybl Miklós tervezte Nemzeti Lovardát is elbontották, a 60-as években a telep „megörökölte” a „Nemzeti Lovarda” elnevezést.
"

Ezek szerint az épület a mai Pollack Mihály téren állt, s ha így van, akkor ma a Magyar Rádió székházának modern épülete áll a helyén. A mellette látható palota ma is áll.  Egy, a közelben álló Festetits palota történetéről szóló honlapról az is kiderül, hogy a 'Nemzeti Lovarda és Tornacsarnok' Ybl Miklós tervei szerint  épült 1857-58-ban.  

A legtöbbet azonban a Vasárnapi .Újság 1858 február 14-i számából (5. évfolyam 7. szám) tudunk meg arról, mi is volt a Nemzeti Lovarda egykor. (A teljes lapszám >>itt<< található.

Ebből a cikkből az is kiderül, hogy a "Nemzeti" jelző akkor még nem az "állami" vagy "országos" szinonímája volt, hiszen a nemzeti lovaregylet hozta létre. Nemzeti az volt, amit a nemzet fiai nemzetük haladásáért létrehoztak.

 

Idézet az újságcikkből:

 

"Mult tavaszszal Szapáry Antal gróf inditványára főurakból társaság állt össze, azon czélból, hogy reszvények utján egy nagyobbszerü épületet emeljen, melly lovardát, lövöldét, vivó- és testgyakorló- és idővel tán táncztermet is egyesitene magában. Az ugyan Szapáry Antal gróf által előmutatott s Ybl épitész által készitett épületterv kiviteléhez előleges költségvetés szerint 120,000 pft. volt szükséges, melly 200 ftos alapitó-részvények utján volt egybehozandó."

Kezdőlap > Tárgyi kultúra > A régi Nemzeti Lovarda

A Nemzeti Lovarda képe a Vasárnapi Újság 1858 novemberi számából. Ezen a legkorábbi képen a szomszédos telkek még üresek.