Magyar Lovaskultúra


2010-11-10

Xenophon Peri Hippikész

 

 

 

 

Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 427-i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és és Görögország életét.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Xenoph%C3%B3n

A lovaglásról írt munkája (Peri hippikész ) jegyzetekkel ellátva, angol nyelven megtalálható az Interneten:

http://onlinebooks.library.upenn.edu/webbin/gutbook/lookup?num=1176

Magyarul A lovászatról címmel megtalálható a Németh György szerkesztésében megjelent Xenophón filozófiai és egyéb írásai című kötetben (Osiris kiadó, 2003)

 

Ebben a könyvben azoknak szolgál instrukciókkal, akik lovas katonaként álltak Athén szolgálatába. Kétségtelen, hogy könyvében található néhány gondolat, amit minden mai természetes lovas magáénak vallhat. Ilyen  a lovak símogatással történő nyugtatása, vagy az az elv, hogy szívesebben, könnyebben tanul a ló, ha nem durván kényszerítik. Ezek a gondolatok, megfigyelések azonban nincsenek rendszerbe foglalva, és olykor ellentmondásokat is találunk. Az árok vagy akadály átugrására például úgy tartja helyesnek megtanítani a lovat, hogy ha magától nem ugrik, akkor egy segédnek jó nagyot kell ráütni hátulról. Igaz, ezt csak egyszer tartja szükségesnek, mert másodszor már bárki közeledésére rögvest ugrani fog a ló - mégis, ezt a módszert a mai természetes lovasok aligha vallanák magukénak.

 

A teljességhez az is hozzá tartozik, hogy Xenophón sem előzmények nélkül alkotta meg művét. Hivatkozik is egy bizonyos Szimónra aki könyvet is írt a lovászatról, amellett Athénban fölállított egy bronz lószobrot, s ennek talpazatán elhelyezett illusztrációkon mutatta be módszerét.  Szimón művéből csak részletek maradtak fönn.

Xenophónt gyakran úgy emlegetik, mint a mai természetes lovaglás, a "natural horsemanship" ókori előfutárát, megteremtőjét. Valószínűleg kevesen néznek utána, mi igaz ebből.

 

Kezdőlap > Írások > Xenophón