Magyar Lovaskultúra


 

Három nap alatt több, mint háromezren írták alá azt a petíciót, ami a lovasok.hu portálon jelent meg annak a lovas szolgáltatásokról szóló rendeletmódosítás kapcsán, amely szerint a jövőben csak ismert származású lovakkal lehet lovas szolgáltatást nyújtani.

A rendelet, a korábbi 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendeletet módosító 31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelet öt évenként ismétlendő vizsgához köti a lovas szolgáltatásban való alkalmazhatóságot.

2013-12-18

 

Vita a lovas szolgáltatások szabályozásáról

 

A bal oldali fülszövegben említett rendelet elsősorban azért kavart indulatokat a lovasok között, mert kimondja, hogy csak ismert származású lóval lehet lovas szolgáltatást nyújtani. Ennek indokoltságát a szolgáltatás szinvonala, vagy a lovagoltatás biztonsága szempontjából sokan, s nem minden ok nélkül vonták kétségbe.

A Lovas Nemzet 2013 decemberi számában ezért vitaindító írás jelent meg, abban  a reményben, hogy a vita - a dolgok kibeszélése - segíthet egy tisztább, s mindenki számára elfogadható helyzetet teremteni.

 

A rendelet azonban más föltételeket is tartalmaz, amely kételyeket támaszt.Ilyen például, hogy a szolgáltatónak legalább öt alkalmas lóval kell rendelkeznie.  A lovasok.hu-n megjelent egy cikk, ami ennek az indokoltságát is firtatja. Íme a válasz:

 

"Azok a „szolgáltatók”, akik kevesebb, mint öt lóval tudnak gazdaságilag fenntartható lovas szolgáltatást végezni, csak és kizárólag a lovak maximális kihasználásával, a megfelelő pihenőidő betartása nélkül tudják ezt elérni. A regenerálódáshoz szükséges pihenőidő elhagyásával rohamosan felgyorsul a lovak fizikai és mentális romlása, erkölcsi amortizációja."

 

Attól tartok, ez a magyarázat keveseket fog megnyugtatni. Egy vállalkozás gazdasági fönntarthatósága igen sok tényezőtől függ. S nem arra gondolunk, hogy  a minőség és szinvonal rontásával nagyban  lehet csökkenteni a költségeket. De képzeljünk el egy lovardát, amelyik elsődlegesen bértartással foglalkozik. A bértartók közt lehet olyan, akinek nehézséget jelent kifizetni a tartás költségeit, viszont úgy sem tud eleget foglalkozni a lovával, ezért hozzájárul, hogy a lován oktassanak. Ebben az esetben a lovagoltatásnak nem kell önmagában fönntarthatónak lennie, csupán kiegészítő jövedelmet termel a vállálkozás számára. Ha mondjuk egy ilyen lovardában három ilyen ló van, teljesen értelmetlenül esik el a lehetőségtől. A rendelkezés azért is vitatható, mert leleményes ember a magyar. Be fognak állítani még két lovat, amiken egyébként sose lovagoltatnak senkit.

 

Az idézett nyilatkozatból kiolvasható ugyan a jószándék. Kiolvasható, hogy azok, akik ezeket a föltételeket megfogalmazták, sok rossz példát  láttak - elsősorban a lovak szempontjából. Sajnálatos módon azonban az is kiolvasható, hogy csupán egyfajta rendszerben képesek gondolkodni. Pedig a lovasok világa változatos, sokféle forma, sokféle stílus, és persze sokféle üzleti modell él egymás mellett. Csak egy példa: gondoltak-e például arra, aki olyan lovasokat akar oktatni, akik saját lovaikon lovagolnak?

Igaz, a sokféleségben sok rossz is megjelenik, s talán ma még több a rossz, mint a jó.

Az is igaz viszont, hogy a fűnyíró elven megfogalmazott jogszabályok nem tisztulást, hanem torzulást eredményeznek. A vállalkozások jó része  túlélési trükkökre kényszerül - ha ugyan nem a szürke vagy a feketegazdaságba. Ez pedig nem lehet célja a Nemzeti Lovasprogramnak.

 

Kíváncsian várjuk a Lovas Nemzetben elindított vita kimenetelét, de olvasóink hozzászólását is, akár a vendégkönyvben, akár a kapcsolat@@magyar-lovaskultura.hu címen (az egyik @ törlendő!)

Kezdőlap > Hírek, Programok  > Vita a lovas szolgáltatásról

Hozzászólások:

 

2013-12-19

Én lovas terápiával is foglalkoztam, ahhoz nem kell öt ló. Minek is?

Ebben a munkában a ló sétál, nagyon ritkán üget. Nem feltétlen körön, hiszen van a a hosszúszáras vezetés is (mint egy fogat ló) ott arra mégy a lóval amerre akarsz. Maga a folyamat cc 10-20 perc. Mivel a terápiánál a gyermeket előtte meg kell "gyógytornázni", mozgatni, s utána sem egyszerűen lekapjuk a lóról, így kb 1 óra elszalad amiből maga a ló csak a fent említett időt "dolgozza". Egy nap max 5-7 gyerekkel lehet érdemmel foglalkozni, de ennyi nálam egy nap még soha nem volt, nem verik az ajtót, mert ugye az OEP nem támogatja ezt a terápiás formát. Hiába csak jelképes összeget kérsz, vagy semmit -azaz csinálod alapítványi módon, akkor sem tudod kidolgozni a "megélhetésed" vagy a lovadét. Ezt a munkát az ember hitvallásból, megszállottságból, szeretetből csinálja, nem pedig megélhetés céljából.

 

A voltizshoz nem értek, de szerintem ott is elég egy ló, hisz egy edző max két csapatot egy picinyekből és egy ifikből állót képes edzeni. Ahhoz meg minek tartana öt lovat???????

Bagi Krisztina - Csikasz

2014-02-28

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium azóta a társadalmi tiltakozás hatására a rendelet visszavonásán, pontosabban módosításán dolgozik, az ellenzők talán lehiggadtak, a támogatók pedig elkeseredtek. A társadalmi vitára bocsátott változat szerint megszűnik az ismeretlen lovakra vonatkozó tiltás, és a legalább öt lóra vonatkozó minimumfeltétel, de megmarad a lovak alkalmassági vizsgája. Bizonyos értelemben sikerült a káddal együtt a gyereket is kiönteni, hiszen egy fölmenő rendszerben elfogadható lett volna, hogy csak ismert származású lovakkal lehessen szolgáltatást végezni. Ugyanakkor az alkalmassági vizsga körül még mindig sok a kétely és a tisztázatlanság. Személy szerint okosabbnak tartanám a lovas szolgáltatók továbbképzési rendszerének kidolgozását. Sokszor mondjuk, hogy ha valami baj van, akkor általában nem a ló, hanem az ember a hibás. Persze nem az állatorvosi jellegű problémákról beszélünk. Ha így van, akkor elsősorban nem a lovat kellene vizsgáztatni, hanem a lovasok képzettségét fejleszteni, hogy el tudják kerülni a problémákat.