Magyar Lovaskultúra


Vaszorazörej

 

Amikor először hallottam, vagy először figyeltem föl erre a nyekergő hangra, ami ügetés közben hallatszott, komolyan aggódni kezdtem, hogy valami eltörhett a nyeregben, és az recseg minden ütemre.

Az oktató  - már nem tudom ki volt - bizonyára ismerte és teljesen természetesnek tartotta ezt a hangot, annyira, hogy nem is értette, mi az amit kérdezek tőle. Így nem is derült ki, mi lehet a hang eredete.

Aztán, hogy  többöször is hallottam ezt a furcsa hangot, megnyugodtam, hogy vélhetőleg nincs baj a nyereggel - ámbár a rejtély rejtély maradt.

Később olvastam valahol, hogy a ló elengedettségének egyik jele - heréltek esetében -, hogy nem hallatszik a vaszorazörej. Ezek szerint ha hallatszik, az viszont a feszültség  jele. Ebben viszont nem vagyok egészen biztos - mert azóta gyakran hallom ezt a hangot olyankor, amikor egyéb jelek alapján nyugodtnak tűnik a ló.

Mindebből nem derült ki azonban, hogy pontosan mi is az a vaszora, s hogyan keletkezik ez a hang.

Nemrég egy egészen más tárgyú olvasmány kapcsán váratlanul került elő ez a furcsa szó. Ezután nyomozni kezdtem.  Íme az eredmény...

2013-12-14

A vaszora és a nyelvújítás

 

Mielőtt valaki félreértené a címet: a vaszora nem nyelvújítási szó. A többi kiderül a következőkből.

Szörényi László Petrarca Budapesten című kötetében olvasható egy tanulmány Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára című könyvéről. Ebből a tanulmányból - illetve Szily Kálmán könyvéből -  a vágány szó keletkezéséről megtudjuk, hogy 1868-ban Tarkovics József és Pázmándy Dénes azt a feladatot kapták Lónyai miniszterelnöktől [az évszám pontatlan lehet Lónyai Menyhért 1871-72-ben volt Magyarország miniszterelnöke - legalábbis a Wikipedia szerint], hogy a Keleti vasút engedélyezési okmányát angolról magyarra fordítsák le. Ebben a szövegben sűrűn előfordult a rail szó. Tarkovics az ennek megfelelő sín szót nem találta elég magyarosnak [ki tudja miért?] és a két úr törni kezdte a fejét, mi lehetne alkalmasabb. Végül a vágány szóban állapodtak meg, s ezzel a fordítással iktatták törvénybe  a keleti vasútat. 

Megtudjuk azonban azt is, hogy a vágány szó mégsem e két tüzes nyelvújító találmánya. Ballagi Mór is használta már a német "Geleise" helyett, de használatos volt 1777-ben a csavarmenet bevágására, alkalmazták továbbá a verstani cezúra kifejezés magyarítására. Szörényi ezzel kapcsolatosan viszont Arany Jánost idézi, aki finom és bölcs iróniával így ír erről:

"Ha aesthetikusaink tudnák, milly nem aesthetikai fogalamt köt össze népünk a vágány szóval, bizonyosan nem használnák".

Megcsodálhatjuk, hogy Arany tehát ismerte a nép ajkán élő magyar nyelvet, amit tüzes nyelvújítóink nem mindegyikéről mondható - ezért kényszerültek saját elidegenedett nyelvüket visszafacsarni magyarba. Ettől azonban nem jutunk közelebb a vaszora szó rejtélyéhez. Szörényi azonban segít megérteni Arany diszkrét fogalmazását. A vágány szó jelentését Czuczor Gergely - Fogarasi János A magyar nyelv szótára segítségével világítja meg. Ebben pedig szó, sőt betű szerint ez áll:

A tasak, praeputium

 

A hímvessző szabad végét, a makkot, elernyedt állapotában a köztakaróból fejlődő, hüvelyszerű tasak veszi körül, amelyből a penis közösülés alkalmával és a lóé (néha a kutyáé is) vizeletürítéskor, a nyílásán, ostium praeputiale, kinyomul. A tasak nyílása állatfajonként más és más alakú és tágasságú. A tasak lóban vaszora, sertésben, húsevőkben fityma vagy makktyu."

Namármost ugye közeledünk. Ha pedig egy kicsit békén hagyjuk Szörényit, s a minden (bár sokszor rosszul) tudó   Internetet kezdjük vallatni, a vaszora szó jelentését illetően, az igényesebb forrásokból a  következőkre jutunk:

A székely magyar szótár -ban vaszora szócikknél ez áll: "fenék (állat vagy nő esetében) Kriza. Általános népi szó." A  Magyar Tájszótár (kiadta A Magyar Tudós Társaság, Budán, 19838-ban)  pedig ezt írja:  "vaszora tehénnek, lónak utolsó része. Székely szó. Kállay"   Ha pedig valaki nem elégedne meg a népi etimológiai magyarázatokkal, akkor segítségül veheti Fehér György A háziállatok funkcionális anatómiája című könyvét (lovasoknak szerinem amúgy is érdemes olvasgatni), mely szintén elérhető elektronikusan. Ebben az alábbi szöveg olvasható:
"VÁGÁNY, (vág-ány) fn. tt. vágány-t, tb. —ok, harm. szr. — a. l) Általán, bevágás által csinált hasadék, nyilás valamely testen. Különösen 2) a női szeméremtest hüvelyének nyilása, a lovaknál : vaszora. 3) A seggpartok közötti völgy. Segge vágánya. 4) 1. VÁGÁS 2) a l a t t : kerékvágás."

Azért senki rosszra ne gondoljon, ha a pályaudvaron legközelebb azt hallja, hogy "a gyorsvonat a második vágányra érkezik" - még a makktyura se gondoljon. Ehelyett nyomozzunk tovább, hogy ha már tudjuk, mi is az a vaszora, tudjuk meg azt is, mi módon keletkezik az a furcsa recsegő hang, amit vaszorazörejnek nevezünk, s valóban igaz-e, hogy ha ügetéskor ezt a hangot halljuk, akkor a ló még nincs egészen ellazult állapotban.

Kezdőlap > Írások >  A vaszora