Magyar Lovaskultúra


2016-06-01 

A lépésről

 

A jármódok ismerete nem korlátozható a lábsorrend ismeretére. Erre akkor ébredtem rá, amikor ötször kellett elolvasnom Endrődy Ágoston könyvében (Adj esélyt a lovadnak – magyar kiadás: A military ló kiképzése) azt a három oldalt, amiben a ló mozgását tárgyalja s lépés során. S még az ötödik olvasás után is alaposan át kellett gondolnom a dolgot, amíg egy kissé világosabbá vált a kép. Az ugyanis, hogy tudjuk, melyik láb után melyik lábát emeli a ló, még nem elég ahhoz, hogy az egyes végtagok egymáshoz viszonyított mozgását megértsük. Ha egyszerre mindig csak egy lábát emelné a ló a levegőbe, akkor egyszerűbb volna a helyzet. Ez azonban szánalmas vánszorgás lenne csupán. Ekkor minden pillanatban három láb a földön támaszkodna. Valójában azonban hol három, hol csak két lába érinti a földet, ráadásul ez a két láb hol átlós, hol azonos oldali. Ugye kezd bonyolódni?

Induljunk ki az emberi járásképletből, ezt mindenki könnyen megfigyelheti saját magán is, vagy az utca járókelőkön. Két lábunk közül járáskor mindig csak egy lehet a levegőben, mivel a járásnak nincs lebegési fázisa. Ezért előre lendített lábunkat először le kell tegyük, s csak akkor emelhetjük föl a másikat. Tehát hol egy, hol két lábunk van egyszerre a földön. Igaz, az utóbbi helyzet csak egy rövid pillanatig tart.

Ha az emberi járás dinamikájával tisztában vagyunk, figyeljük meg a lovunkat lépés közben úgy, hogy egyszerre vagy csak az első, vagy csak a hátsó lábpárt nézzük. Azt fogjuk tapasztalni, hogy ez nagyjából megfelel az emberi járásnak. Amíg az egyik láb előre lendül, a másik támaszkodik, aztán egy pillanatig mindkettő a földön van, s utána csere.

Ha eddig eljutottunk, akkor már csak azt kell megértenünk, hogy az első és a hátsó lábpár egymáshoz képest milyen fázis-különbséggel mozog. Azt ugye mindenki tudja, hogy egy teljes lépés ciklus négy patadobbanásból áll, méghozzá – ha a ló ütemesen mozog, nem sántít – akkor a dobbanások egyenletes időközökben hallatszanak: „egy-két-hár-négy egy-két-hár-négy”. A sorrend pedig úgy néz ki, hogy az mindig azonos oldali elsők következnek a megfelelő hátsók után. Tehát mondjuk a bal hátsón kezdve: bal hátsó, bal első, jobb hátsó, jobb első. Ha a dobbanások egyenletes időközben hallatszanak, akkor ez azt jelenti, két dobbanás közt pontosan egy negyed ütem (negyed ciklus) van. Következésképp a mellső lábak egy negyed ütemmel késnek a hátsókhoz képest. De mit jelent ez? Kövessünk végig egy teljes lépésciklust!

Kezdjük azzal a pillanattal, amikor a jobb hátsó láb dobbant. Ekkor mindkét hátsó láb a földön van, a jobb első azonban a levegőben kell legyen, hiszen ez a láb fog legközelebb dobbantani. Két szomszédos láb sosem lehet egyszerre a levegőben, ezért a bal első a földön kell legyen. Ilyenkor tehát három láb érinti a földet egyszerre. Ez azonban csak egy pillanatig tart, mert a bal hátsó azonnal emelkedni kezd. (1. kép) Ettől kezdve a bal első és jobb hátsó (tehát a bal diagonális lábpár) érinti csak a földet.

Egy negyed ciklus múlva a jobb első fog dobbantani, ekkor ismét három láb van a földön, csak a bal hátsó van a levegőben. (2. kép) Mégpedig úgy, hogy éppen félúton van az előrelendülésben, vagyis a két hátsó láb oldalról nézve épp takarja egymást. De ez is csak egy pillanatig tart, mert a bal első elkezd emelkedni. A következő negyed ciklusban a két bal oldali a levegőben, a két jobb oldali láb a földön van.

Újabb negyed ciklus után – vagyis a teljes ciklus közepén – a bal hátsó dobbant, és ezzel ismét három láb kerül a földre, csak a bal első marad a levegőben. Most ez a láb van félúton előre. (A 3. kép egy parányival későbbi pillanatot mutat, a két mellső láb már nincs teljes takarásban). Azonban most a jobb hátsó kezd emelkedni, a bal hátsó és jobb első (jobb diagonális) láb marad a földön.

A következő dobbantás (háromnegyed ciklus) akkor hallatszik, amikor a bal első földet ér, a jobb hátsó marad csak a levegőben félúton előre (4.kép), tehát egy pillanatra megint három láb van a földön. Ekkor azonban a jobb első kezd emelkedni, tehát csak a két baloldali láb érinti a talajt.

A ciklus végén ismét a jobb hátsó dobbant, és ezzel kezdődik a következő ciklus.  Az 5. kép azt a pillanatot mutatja, amikor mát megkezdődött a bal hátsó láb emelkedése.

Mindezt az alábbi, a Youtubon talált animációs film mutatja talán legérzékletesebben. A képek ennek a filmnek egy-egy kockáját mutatják, nem mindig sikerült egészen elkapni a megfelelő pillanatot, de az animáció meglehetősen pontos.

Egyelőre ennyit a lépésről, bár a kis film is jól mutatja, hogy a mozgás még ennél is összetettebb, hiszen a törzs, a nyak és a fej mozgásáról még semmit sem mondtunk. A gerinc torziós mozgásával pedig még a film se foglalkozik.

1. kép

2. kép

3. kép

3. kép

3. kép

4. kép

5. kép