Magyar Lovaskultúra


A hagyományos kuncsomó megkötése

 
 
 
 
1. A kötelet átvetjük a kikötésre hasznát rúdon úgy, hogy szabad szára lógjon lefelé. (Függőleges oszlophoz is ugyanígy köthetünk kuncsomót, ekkor a rajzot képzeletben fordítsuk el 90 fokkal az órairánnyal ellentétesen)
Úgy képzeljük a dolgot, hogy a lovunk kötőféke a fölfelé kanyarodó szárhoz (kifutó szár) van kötve.  
 
A szaggatott vonallal azt a helyet jelöltük, ahol a kifutó száron egy fület képezünk,  a szaggatott nyílnak megfelelő irányban.
 
 
 
 
 
 
 
 
2. Az imént képzett fület átdugjuk a szabad szár alatt a rajzon jelölt módon,majd a fülnél és a kifutó szárnál fogva meghúzzuk az egész csomót úgy, hogy minél jobban ráfeszüljön a gerendára. Ha ezt elmulasztjuk, lötyögni fog a csomó, és könnyen kibomlik magától.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. A harmadik lépésben a szabad száron képezünk egy fület, és ezt átdugjuk az iménti fülön. Ez a második fül megakadályozza, hogy a ló az első fület kirántsa. Ha viszont a szabad szárat rántjuk meg, a másdik fül kicsúszik az elsőből, és a csomót máris kibontottuk.
 
Eddig az elmélet. A gyakorlatban két baj van. Az egyik, hogy a csomó magától, illetve a ló mozgásától is kilazulhat, élelmesebb ló képes akár a szájával kirántani a szabad szárat. Ez a kisebb baj, úgy vádekezhetünk ellene, hogy a szabad száron újabb füleket készítünk, és ezt mindig átdugjuk az előzőn.
 
A nagyobbik baj, hogy ha a ló erősen megrántja a fejét, akkor a csomó önmagára úgy ráfeszülhet, hogy nem tudjuk  kioldani.
Mondják, hogy a lószőr kötéllel ez nem fordulhat elő. A baj csak az, hogy lószőr kötél se igen fordul elő manapság. Ezért befeszülés veszélye ellen kitaláltunk egy módosított változatot, aminek a lényege, hogy a zárószem előtt pár menetnyi hármas fonást (copfonást) használunk, így a záró szem nem képes befeszülni. Az elkészítés módját itt<< mutatjuk be.

Kezdőlap > Tárgyi kultúra > A kuncsomó megkötése > A kuncsomó változatai