Magyar Lovaskultúra


2013-04-07

Mark of Clover

 

Egy valósággá vált legenda - egy legendává vált élet

 

Ez az írás első változatban - legjobb szándékom ellenére - egy komoly tévedést tartalmazott. Az asszony, akiről szó van benne, nem grófi, hanem polgári családban Bárczy Judit néven született. Második férje volt  Gyürky Aladár gróf, ez azonban az először kezembe került forrásokból nem derült ki. Egyre több adat kerül elő, de egyelőre - ha már így alakult - nem nyúlok a szöveghez. Ha teljes lesz a kép, úgyis át kell majd dolgozni az egészet. (2013-06-26)

 

Remélem, hogy ma se nőnek föl gyermekek anélkül, hogy a szülei  ode ne ülnének  esténként az ágyuk mellé mesélni.  Képzeld el, hogy valamelyik kedvenc gyermekkori meséd felnőtt korodra valósággá válik, és folytatódik a te életedben úgy, hogy magad válsz benne főszereplővé.

Akiről ez az oldal szól, azzal pontosan ez történt. Volt egy Judit nevű kislány, a huszadik század legelején született, a  gazdag Gyürky grófi  családban.  Gyermekkorában sok történetet meséltek neki a lóhere jegyes lovakról. A mesék visszanyúltak messze a történelembe, a honfoglalás korától Kun Lászlón és a török időkön át egészen a 48-as szabadságharc koráig. Minden történetben szerepelt legalább egy ló, durva formájú, szilaj természetű, az orrán palaszürke folt, ami négylevelű lóherére emlékeztet, s egy hasonlóan szilaj természetű leány, aki természetesen szerelmes egy deli ifjúba, ám boldogságuk elé áthághatatlannak látszó akadályok tornyosulnak.  Ám a fiatalok nem ismernek lehetetlent, és kalandjaikban a kis lóherejegyes ló átsegíti őket minden veszedelmen. Ha azonban valamely család, ahol ezek a lovak tenyésznek, eladja, s nem neveli tovább a fajtát, azt hamar utoléri a végzet.

 

Ezek között a történetek között nő föl Gyürky Judit, és természetesen amint teheti, maga is lovagolni kezd. Lova Sárga névre hallgat, és természetesen szilaj természetű és lóherére emlékeztető palaszürke folt van az orrán. A fiatal grófnő idilli gyermekkora azonban egyszercsak  szertefoszlik: kitör az első világháború. Sárgát elrekvirálja valamelyik hadsereg, a Fölvidék, gyermekkorának színhelye elszakad az országtól. Az öreg lovász, aki Sárgát nevelte, meghagyja Juditnak, hogy a lovat bármi áron vissza kell szereznie, s aztán fölakasztja magát.

Ettől a naptól kezdve Judit élete tragédiák és túlélések, hatalmas veszteségek és fölfoghatatlan szerencsék történetévé válik. Életét a Lovas Nemzet 2013 áprilisi számában Aki megszolgálta a szerencséjét címmel írtuk meg, egy amerikai lovas portál közlése alapján. Kétszer menekült meg a biztos haláltól lóherés lovainak köszönhetően, kétszer élte át, hogy biztosan és örökre elvesztette őket, és kétszer kapta vissza őket. De sosem pusztán a véletlen, hanem a bátor és nemes viselkedés és a mesébe illő  szerencse révén.

A második világháború után Amerikában talált nyugalmat magának és lovainak, ott írta meg egy könyvben gyermekkora legendás meséit és saját fordulatos életét.

Amikor fölfedeztem ezt a történetet, kutatni kezdtem, hogy vajon mi magyarok, mit tudunk minderről. Lovas barátainkat is megkérdeztem, de sehol semmi nyomra nem bukkantam. Sem Gyürky Judit életére sem a lóhere jegyes lovak legendájára vonatkozóan.

 

Pedig egyiknek sem szabad kivesznie a hazai köztudatból.

 

Elkezdtem minden föllelhetőt föllelni. Sikerült megszereznem az említett könyvet, mely Mark of Clover címen összesen 2000, számozott  példányban jelent meg 1953-ban Charlottesville-ben. Az enyém a 247-es számú, melyet a szerző egy bizonyos Jennet Isaachnak dedikált. Az antikvárius ezt írta bele: "a strange book about horses, out of print" (egy furcsa könyv lovakról, kifogyott)

Nos, ez a 247-es számú könyv megérkezett Magyarországra, oda, ahonnan a történet elindult, s ahol örökre fönn kell maradnia.

 

Sikerült kapcsolatot teremtenem egy amerikában élő rokonnal, s néhány emberrel, akik ismerték személyesen, s nagy elismeréssel nyilatkoztak lovairól. Köztük van Linda Tellington Jones, akinek neve nem ismeretlen a magyar természetes lovasok körében. Az ő segítségükkel igyekszem minden fellelhető nyomot fölfedezni, s megosztani a magyar lovas kultúra közösségével.

 

 

 

Gyürky Judit Mókus nevű - még Magyarországon született lóhere-jegyes lovával.

Különös az, hogy az európai szemmel gyökértelen Amerika őriz meg számunkra olyan kultúrális kincseket, amelyeket mi itt az öreg európában képtelenek vagyunk fönntartani. Gondoljunk csak a Szentkoronára - mi lett volna belőle, ha nem kerül Amerikába.

 

De lovas hagyományaink számtalan elemét is említhetnénk, a munkalovaglástól (a westernnek nevezett stílus számos elemére gondoljunk) a füredi nyeregig.

Vagy gondolhatunk  Balassa Konstantin és a mai "natural horsemanship" kapcsolatára is.

Persze nincs mindig közvetlen kulturális kapcsolat, nemegyszer csak hasonlóságok állnak fönn, a hasonló helyzetek hasonló megoldásokat diktálnak.

 

Az a kapcsolat amiről a túloldali hasábon, s majd az ezt követő írásokban be szeretnénk számolni, az azonban teljesen közvetlen. A magyar lovas kultúra egyik gyöngyszeme, amely itthon telejesen elveszett, de fönnmaradt Amerikában, s az Internet révén most visszatér.

Kezdőlap > Írások >Valósággá vált legenda

Az Interneten elérhető death record szerint Gyürky Judit  született 1901 februér 25-én, helye ismeretlen.

Elhúnyt 1985 szeptember 1-én Greenwoodban Virginia államban.