Magyar Lovaskultúra


Bökönyi Sándor

1926-1994

2013-06-11

 

Bökönyi Sándor A Przewalski-ló

(Archeolingua  2006)

 

Ez a könyv maga is olyan kalandos, mind a mongol vadló, vagy Przewalski ló története. A könyv ugyanis - bár magyar nyelven készült - először angolul jelent meg, The Przevalsky horse címen. (S milyen kicsi a világ: angolra Halápy János festőművész felesége, Halápy Lili fordította, aki szüleim angol tanára volt)

A könyv tehát megjelent 1974-ben Londonban, elismerést aratva a nyugati világban, és csak éppen a magyar közönség előtt maradt ismeretlen. Pedig e tárgyban nekünk, magyaroknak van mire büszkének lennünk. Nemcsak Bökönyi hihetetlenül alapos munkájára, ami mindent átfog  a lovak őstörténetétől a ló háziasításán át Przsevalszkij ezredes fölfedezén keresztül a 70-es években föllelhető valamennyi Przewalski lóig. De büszkék lehetünk Kaszab Zoltánra is, a könyvből ugyanis megtudjuk, hogy 1968-ban ő talált szabadon élő Przewalski lovakat, holott már évek óta úgy tudták, hogy csak állatkerti példányok léteznek belőle.

Kitér a könyv aztán a vadlovak néprajzi vonatkozásaira, közöl egy mongol vödörről származó vadló rajzot (lásd a legfölső képet ezen az oldalon), a szabadon élő lovak etológiai jellemzőire, s a tarpán és a taki viszonyára.

 

Aztán lassan eltűnt a könyv a nyugati könyvesboltokból, s csak itt-ott antikváriumokban bukkant föl egy-egy példány. A magyar kézirat azonban fönnmaradt, s az Archeolingua kiadó Bökönyi születésének 80. évében adta közre, 2006-ban, azaz éppen 32 évvel az angol kiadás után. Ez már a lótenyésztésben is nagy idő, s a Przewalski lovak történetében éppen ez a három évtized a sorsfordulót jelentette. Ezért igen helyesen döntött úgy a kiadó, hogy a kéziratot kiegészíti Sándor István, Jávorka Levente és Bartosiewitz László tanulmányaival, amelyek képet adnak a Przewalski lovak mai helyzetéről, a legújabb származástani kutatási eredméynekről és nem utolsó sorban a Hortobágy-Pentezugi  Przewalski ménesről.

Bökönyi még csak álmodozott arról, hogy egyszer vissza lehet telepíteni a mongol vadlovakat ősi eredeti kötnyeztükbe. Azóta az álom valóra vált, a könyv szerint már négy helyen is történt visszatelepítés. Egy ilyen eseményről video gyüjteményünkben is található egy film, persze közvetlenül a Youtube-on is látható.

 

Végül a könyv további értéke, hogy közli Csopey László megemlékezését Przsevalszkij Mihailovics Nikolájról, amely "fölovastatott a Földrajzi Társaság 1888. november 22-iki ülésén" Przsevalszkij ezredes azévben történt haláláról megemlékezve.

 

Bár Bökönyi nem érhette meg, a taki végülis visszatért szülőföldjére, az ő munkája pedig a magyar lovasokhoz.

Kezdőlap > AjánLÓ > Ismertető: Bökönyi Sándor: A Przewalski-ló

2014-09-13

Érdekes azonban, hogy figyelmesebb olvasással a magyar kiadásban találunk nyilvánvaló hibákat (egymásnak ellentmondó bekezdések, évszámok). Önmagában egyik sem jelentős. Ami érdekesé teszi, az az, hogy az angol kiadásban (az abebooks.com-on sikerült egy példányt megszereznem abból is) ezek a hibák nem találhatók meg. Bökönyi a könyvet magyarul írta, tehát vagy a fordító vehette észre az ellentmondásokat, s megbeszélte a szerzővel a javítást, vagy kiadás előtt Bökönyi még gondosan átnézhette a kéziratot. Akárhogyan is történt, a magyar szövegbe nem kerültek vissza a javítások, a magyar kiadó pedig gyanútlanul közölte a magyar szöveget.